Durics Hilmi Huszein

A következő bejegyzést U.P.-nek szánom. Az elkövetkező idézet Durics Hilmi Huszeintől származik, és az 1931-es augusztus 20-i Szent István és államalapítási ünnepség keretein belül hangzott el.

Magáról a szónokról annyit, hogy bosnyák muzulmán származású, igen művelt katonaember volt. Akit az Nagy Háború alatt Ferenc József királyunk "mohamedán tábori főimámmá" nevezett ki. A béke után se volt rest, és kb. 80 fős bosnyák, albán muszlim önkénteseivel, csatlakozott a Nyugat-Magyarországi Szabadságharchoz. Bátran harcoltak Prónay zászlaja alatt, így a Rongyos Gárda mellett ők is bekerültek a névtelen hősök közé. Sajnos erről az időszakról keveset tudnak az emberek, a soproni népszavazásról még csak csak hallottak, de azt már nem, hogy ezt kinek köszönhetik. A muszlim katonák többsége Magyarországon maradt, ami nem is csoda, hiszen vérüket adták érte. 

Durics meghatározó alakjává lett a magyar iszlám életnek, mint budai főmufti. Na akkor lássuk az első nyilvános szentbeszédet, ami a Hold utca 19. alatt hangzott el:

„Muszlimok! Díszes ünneplő közönség!

Egy évezred előtt, Allahnak, a Hatalmasnak és Könyörületesnek akarata egy nagyszerű fejedelmet ajándékozott a magyar fajnak.

A bölcs Szent Istvánt, aki megalkotta a magyar államot, mely egy évezred viharait állotta, mert a nagy király államát az egy Istenre alapította... Ezt az országot, amelynek mi, magyar mohamedánok is tagjai vagyunk, nem kell félteni, amíg nem tér el az első bölcs királya hagyományaitól. Lefogjuk rázni az emberi rövidlátás és gonoszság által kovácsolt trianoni béklyókat is! Allah szabadságot és nem börtönt rendelt a magyar nemzetnek. Mi, szláv anyanyelvű, de magyar érzésű muzulmánok is tagjai vagyunk az egykori ősi turán-iráni közös népcsaládnak, ezer évig ősi földünk Szent István koronájának dísze, ékessége volt, mi magyar hazánkat az utolsó leheletünkig szeretjük, s ha kell, mint azt a világháborúban is megmutattuk, életünkkel és vérünkkel is meg fogjuk védeni. A Korán parancsolja az Isten és a Haza szeretetét, s mi követjük Allah parancsait. Az élő, hatalmas, könyörületes egy igaz Isten hitét a Sátán hordái fenyegetik, vallástalanná, Isten nélkülivé, erkölcstelenné, hazátlanná akarják tenni a népet, Isten helyett gépeket állítanak, az erkölcs helyett becstelenséget, felebaráti szeretet s különös megbecsülés helyett egyenetlenséget, becsület helyett sivár anyagi érdekeket hirdetnek, megbontják a családi élet hagyományait, gyermeket a szülő ellen lázítanak, megbontják a tekintély tiszteletét, s fel akarják állítani a moszkvai Dedzsel [Antikrisztus] országát. Lerombolnak mecseteket, templomokat, imaházakat, iskolákat, s az erkölcstelenségnek és istentagadásnak építenek oltárokat. Akár Keletről, akár Nyugatról jön ez a sátáni támadás, az iszlám vétót kiállt! Az Isten köré kell sereglenünk, hogy megdöntsük a sátán és segédhadai hatalmát, s visszavezessük a népet az istenfélelem, tekintélytisztelet, becsület, hazaszeretet és irgalom útjára.

Isten nélkül és Isten ellen nincs élet, nincs haladás, nincs boldogulás! Magyarország létérdeke, hogy a készülő nagy harcban magához ölelje az iszlámot, mert ha mindazok, akik hisznek az Istenben, összefognak, akkor Szent István birodalma nem múló jelenség lesz a történelemben, hanem újra ki fog terjedni a Kárpátok és az Adria között.

Mi, magyar muzulmánok tisztelettel hajlunk meg Szent István, a magyar nemzet pejgambere [prófétája] előtt, s magyar keresztény testvéreinkkel együtt énekeljük: »Hol vagy, István király / Téged magyar kíván / Gyászos öltözetben / Teelőtted sírván!« Ámen.”

Egyébiránt nem olyan meglepő a bosnyákok ilyentén lojalitása, legalábbis visszavezethető bizonyos történelmi előzményekre. Boszniában a középkorban erős volt a magyar befolyás, és az első szervezettebb államaik is a magyar apostoli királyok szárnya alatt keletkeztek. Később I. Lajos felesége Kotromonics Erzsébet is a bosnyák uralkodóházból származott. 1878-ban pedig az Osztrák-Magyar monarchia annektálta Boszniát, ami ugyan már nem eredményezett felhőtlen viszonyt (igaz Durics és társai is ebben az érában éltek, és így válhattak a magyar király alattvalóivá), főleg hogy ekkortájt tombolt leginkább a túlzó nacionalizmus Európa-szerte, ami később megásta a sírját a Magyar Királyságnak (no persze ebben a sorozatos halogató politikának is része volt).

Aki meg mindezekről többet akar tudni, az meg majd utánanéz.