Üdvözlet!

Ez a blog egy régi elképzelés alapján öntött formát. Ugyebár ismeretes, hogy van egy olyan zenekar hogy Pantera, és ennek a zenekarnak van egy olyan száma, hogy "great southern trendkill". Na engem anno már ez a cím annyira megfogott, hogy eldöntöttem, hogy még születni fog egy olyan könyvem, melynek címe az lesz: "A nagy tiszántúli trendgyilkosság", amiben a világ elé tárom a vidékünkön folyó disznóságokat és víg kedélyű társaságunk viselt dolgait, kalandjait, illetve kifejtem, hogy mit is gondolok én a világról.
Értelemszerűen, elhamarkodott elképzelés volt, no meg valószínűleg a kutya se venné meg. Az se utolsó szempont, hogy bár általában vicces gyereknek tartanak, meg van beszédkészségem (még ha nem is tudom fegyverként forgatni anyanyelvünket, mint az igazi nagyok), de az írói véna nem nagyon jutott ki nekem.
Így hát, hogy a káposzta is megmaradjon, és kecske is jóllakjon, létrejött egy blog. Szó van/lesz itt mindenről, amiről már történt említés az előzőekben: kalandokról, suttyókról, "uriemberekről", kutyákról, afákról, nazikról, királyságról, hősökről, biodiverzitásról és egyéb égető és megtárgyalásra váró problémákról.

A blog csapongó és személyes jellege miatt, teret enged az általam követendőnek tartott reakciós és tradícionalista gondolatoknak (bár úgy érzem ehhez a dologhoz én még nem nőttem föl teljesen, de sebaj). Illetve a helyt kap a monarchista álláspont és alternatíva is.

Addig is tisztelegjünk a Föld megmentője és immunrendszere előtt. HAIL AIDS!

2010. október 20., szerda

Mérgezés és népi gyógymódok

A mai nap rádöbbentem arra, amit tegnap este még csak sejtettem. Megmérgeztek! 

Az eset tegnap késő este történt, méghozzá az étel volt a ludas. Igaz, ekkor már alapból nem túl egészséges enni, de mit tehetnénk? Nem szívesen tagadom meg a gyomor hívó szavát. A menü virsli volt, maga a választás is fura, hiszen volt egyéb étel is itthon, melyek még finomabbak is, pl. halpörkölt (bár ez ellett sózva). Már az étkezés alatt kezdtem sejteni a dolgot, de ételfogó szolga híjján a saját bőrömön kellett megtapasztalnom a tüneteket. A méreg szinte azonnal, de alattomban és sunyin fejtette ki a hatását. Éreztem én, hogy itt valami nem stimmel, de valamiért mégis magamat okoltam, hogy biztos alapból nem vagyok jól és megalapozatlan balítélet lenne otthagyni a táplálékot. De alig egy félóra múlva már fájt a hasam, és a fejem és az álmatlanság is gyötört. Hozzáteszem, a hasam ez eddig maximum szorulás miatt fájt és az is megoldódott magától, a fejem viszont tényleg pontosan jelzi, hogy valami baj van az emésztőcsatornában legyen ételről avagy alkoholról szó. Hosszas forgolódás után, úgy döntöttem jöhet a sokak által el nem ismert, de számomra egyértelmű és hatékony hagyományos gyógymód, azaz kivonultam a wc-re és jobb kezem mutató és középső ujját alkalmazva... ugye érjük. Mikor fenékig ürítettem az aktus keserű poharát és a keserű epe is távozott, a győztesek nyugalmával feküdtem vissza és végül aludtam el.
Ellenben a mai nap, a folyamatos, de enyhe hasfájás tudatosította bennem, hogy nem is volt olyan komolytalan a dolog a tegnapi. Remélem a meleg ebéd majd helyretesz.
De ki állhatott a háttérben, ki a felelős? A Surjány Hús? Vagy az egész húsipar? Sose rajongtam a virsliért, de nem érdekelt, hogy alig van benne hús, az se, hogy ami mégis belekerül az már kívül esik a hivatalos húsosztályzáson. Még az se borzasztott el, hogy mielőtt elnyerné végső formáját az egész egy sárgás kásás-pépes massza, a többiről már ne is beszéljek. Annyit azért mondanék, hogy bassza meg a kereskedő, hogy romlott terméket adott el nekem, és vesszenek az olyan hülyék mint én, akik ezt meg is eszik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése